home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9408
/
SGI.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1994-11-22
|
12KB
|
226 lines
@VSilicon Graphics Indy@N
@VGrafikára kihegyezve@N
Pár napra érdekes vendége volt szerkesztôségünknek: a
legkisebb Silicon Graphics gép, egy Indy okozott csôdületet
a már amúgy is túlzsúfolt tesztlaborban.
A masinához nem volt könnyû hozzájutnunk, noha szívesen
adták. Többszöri egyeztetés és egyhónapnyi várakozás után
érkezett meg az elfoglalt utazó nagykövet hozzánk.
Országszerte oly nagy az érdeklôdés iránta, hogy minden
perce be van táblázva, egyik kiállításról a másikra utazik.
Kicsomagoláskor, az azúrkék, szép formatervezésû, slim-line
dobozkán nem látszott, micsoda teljesítmény lakozik benne.
A perifériák csatlakoztatásakor kezdett érdekessé válni a
dolog: a doboz hátlapján egy ujjhegynyi szabad hely sincs,
mindent elborítanak a különféle csatlakozók. Egere,
billentyûzete szabványos, PS/2 csatlakozású, a Silicon
Graphicsnál nem kívánták újra feltalálni a spanyolviaszt.
@VMultimédia, gyárilag@N
A multimédia -- legalábbis a Microsoft szerint -- egy
hangkártyát, egy CD-ROM olvasót és 256 színû VGA grafikát
jelent, ezeket az alkatrészeket ki-ki a maga pénztárcája
szerint szedheti össze. Az Indy ennél egy kicsit tovább
ment: sztereo mikrofon bemenetet és fejhallgató kimenetet,
négy, egymástól független analóg sztereo vonali be- és
kimenetet tartalmaz. A hang-arzenálhoz tartozik még egy
digitális hang be/kimenet és két soros port, ezek MIDI
eszközök kezelésére is alkalmasak. A gépnek egy beépített
hangszórója, külsô, kábeles mikrofonja van. A hangerôt két
kicsi, a gép elôlapi fôkapcsolója melletti gombbal
szabályozhatjuk, nincs is több kezelôgomb a gép házán.
CD-ROM és DAT egység nincs a tartozékok között, de a gép
hátsó, SCSI-2 csatlakozójára ezek is rákerülhetnek.
A gép tetejére 19 colos, 1280x1024 képpont felbontású, 72
Hz-es képfrissítésû Sony monitor került. A kontraszt és
fényerô gombokon kívül minden szabályzója egy
infra-távirányítóban kapott helyet. A nagyfelbontású
videorendszer nem merül ki a monitorban: kompozit és
S-Video bemenetein NTSC és PAL mozgókép digitalizálható.
A gép tartozéka egy IndyCam nevû digitális kamera is. Az
Indicam egyszerû, kézi élességállítású videokamera, másik
kezelôszerve az objektív porvédô ajtaja. Fényérzékenysége
az egyes képkockák expozíciós idejének változtatásával --
szoftverbôl -- állítható. A kamera által felvett álló vagy
mozgókép egy maximum 1/4 képernyô méretû ablakban
figyelhetô meg. A képeket file-ba menthetjük, vissza is
játszhatjuk. A filmfelvevôt óvatosan kell kezelni, nagyon
gyorsan megtöltheti a merevlemezt. E kis kamerának
korlátozott képességei miatt fôleg a
képtelefon-összeköttetésben van szerepe. Egy-egy Indy
munkaállomás felhasználója a beépített ISDN hálózati
csatlakozó segítségével bármikor kapcsolatot teremthet egy
hasonló, ISDN-re csatlakozó partnerével.
A gép csatlakozói között egy StereoView port is található.
Az erre csatlakoztatható szemüveg segítségével
háromdimenziós megjelenítô eszközzé válik az Indy. Sajnos,
ezt nem volt alkalmunk kipróbálni.
@VTörpe az óriások között@N
A nálunk járt konfigurációban az Indyk leggyorsabb, 150
MHz-es MIPS R4400SC processzora ""ketyegett". A 64 bites
RISC processzor 32 Kbyte belsô cache-sel rendelkezik, s egy
vele azonos bitszélességû buszrendszert vezérel. Az 1
Mbyte-os külsô cache 128 bites buszon csatlakozik a CPU-ra.
Az Indy központi egysége -- mint látni fogjuk -- valóságos
erômû PC-s társaihoz képest, a Silicon Graphics kínálatának
csak a legalját képviseli. Az SGI nagyobb gépeiben -- az
Onyxszal a csúcson -- akár 36 hasonló mikroprocesszor is
lehet.
A gépben 16-256 Mbyte memória, s 535 Mbyte és 1,05 Gbyte
közötti kapacitású merevlemez lehet. A szerkesztôségünkben
járt példány üzembiztosan dolgozott, soha nem kevesellte a
maga 32, illetve 535 Mbyte-ját.
A mi Indynkben -- lévén hálózati munkaállomás -- nem volt
floppymeghajtó, de a helye megvolt. Igazából értelme sincs,
hiszen cikkünk képei sem fértek volna fel egy-egy 1,44-es
floppyra, SyQuest kazettán kerültek ki a gépbôl. Hálózati
gép lévén eleinte hangosan követelte is a hálót. Miután
rácsatlakoztattuk saját Ethernet hálónkra, megnyugodott.
Akár a mesebeli csökönyös szamár az elibe akasztott
répával, ô sem tudott mit kezdeni a mi Novell
rendszerünkkel, de az átverô hadmûvelet bejött. Az igazság
kedvéért: NetWare és AppleTalk hálózaton is képes
kommunikálni az Indy, a szoftver sajnos nem volt rajta a mi
gépünkön. DOS és Macintosh formátumú lemezeket, Kodak
PhotoCD-t is képes kezelni, ha megvan a megfelelô meghajtó.
@VKépek a gépben@N
A gépen a Silicon Graphics Iris operációs rendszerének
5.2-es verziója futott. Ez egy Unix variáns, jól
meggondolt, X-grafikán (lásd júniusi számunk ""Nem Windows
-- X-Window!" cikkét) alapuló kezelési felülettel. E
felületen sok, eddig még nem látott szép megoldást
találtunk. A grafika 8 vagy 24 bites lehet -- ez a
videokártya típusától függ --, mi az utóbbival
találkoztunk. (A 8 bites kártyának van egy virtuális 24
bites üzemmódja is, ezt színes raszterezéssel éri el.) Az
Iris operációs rendszer támogatja a Display PostScriptet
is, a világon egyedülállóan 24 bites módban is. A
nyomtatásból ismert professzionális lapleíró nyelv
használatával a képernyôn is ragyogó összhatást érhetünk
el.
Az Indyknek nincs grafikus processzora, minden vonalat,
területkitöltést a CPU számol ki. Az eredmény így is
mellbevágó: 1,4 millió X-vonal, vagy 45 millió képpont
másodpercenként. A Raster Engine gyorsítóegység
segítségével a blokk-kitöltés sebessége akár 437 millió
képpont/s-ra is feltornázható.
Ezekbôl az adatokból látszik: ez a gép nem
szövegszerkesztésre készült! Két- és háromdimenziós,
valósághû grafikák tervezésére, kisebb animációk
elkészítésére lett kitalálva. Elsôsorban reklámgrafikák,
térképészeti alkalmazások, nagy számításigényû mûszaki és
tudományos feladatok, testmodellezés számára ideális. A
vele készített képek fényképminôségûek, összetéveszthetôk a
valósággal.
Az Indy CPU grafikájának egy hátránya van: ""lassú" --
legalábbis a többi Silicon Graphics géphez képest. Két
dimenzióban még elmegy, de a 3D-s számítások már egy kicsit
döcögnek. Mondanunk sem kell, a PC-s 3D programoknál jóval
gyorsabban.
Mit is takar ez a lassúság? Elsôsorban azt, hogy egy 4-6000
poligonból álló tárgynak térbeli forgatásakor a mozgás elég
darabos. A demók között találtunk egy Flip Objects nevût,
ennek tárgyait forgattuk, akár többet is egyszerre.
Képeinken egy vitorláshajó, egy repülôgép és egy tehén
forog. Az 5800 poligonból megrajzolt kérôdzô mozgása kis
ablakban 5, teljes képernyôn 1 képkocka/s sebességû volt.
Tehenünk árnyékolása, a rajta levô tükrözôdések mindig
megfeleltek az általunk kijelölt fényforrások helyzetének.
Ezzel a képváltási sebességgel nem készíthetünk szép,
valósidejû szimulátorprogramokat. Filmkészítésre már annál
jobban megteszi. Az egyenként létrehozott, merevlemezre
mentett képekbôl igazi, látványos film rakható össze. A
tévében látható reklámanimációk többsége is így készült.
A Silicon Graphics nagyobb gépei alkalmasak szinte
bármilyen valósidejû szimulációra. A többprocesszoros
architektúrán túl a háromdimenziós grafikai koprocesszor
növeli meg igazán a sebességet. Az Indynek -- ilyenje nem
lévén -- magának kell kiszámítania mindent. Lássuk, mi
mindent:
@V*@N A tárgy(ak) poligonjait (sík-sokszögeit) elôször
háromszögekké kell bontani. (A gyors 3D algoritmusok nem
tudnak görbe vonalakkal, felületekkel dolgozni, ezért
minden ívet és felületet egyenes vonalszakaszok, illetve
háromszögek sorozatává kell átalakítani.)
@V*@N A térbeli háromszögek oldalait transzformálni kell a
képernyô síkjába, figyelembe véve a szemlélô helyét és a
perspektivikus torzulásokat.
@V*@N Az így létrejött vektorokból ki kell vágni a
képernyôn kívülre esô részeket, valamint a többi térbeli
háromszög által kitakart részeket. A kitakarás-ellenôrzô,
úgynevezett Z-buffer algoritmus igen számításigényes,
futási ideje az ábra képpontjainak számával arányos.
Kétszer akkora kiterjedésû ablakban négyszer annyi idôt
igényel.
@V*@N A tárgy ténylegesen látható háromszögeit ki kell
tölteni, a fényviszonyoknak megfelelô árnyalatú felületté
alakítani. A létezô felületek ritkán egyszínûek, többnyire
mintázattal borítottak. Sajnos a 3D vektor- és
Z-buffer-kezelés mellett ezt az idôigényes felületi
textúrát elôállító hardver is hiányzik az Indybôl.
@VProgramok@N
A gépen sok, szépen kidolgozott demót találtunk, az
egyszerû játéktól a 3D-s tervezôig mindenfélét. Az Indy --
és az összes többi SGI gép -- ezekkel együtt is csak drága
játékszer lenne megfelelô szoftver nélkül. Az Iris
operációs rendszeren túl a felhasználó a géppel több, a
különbözô felhasználási területeknek megfelelô
fejlesztôeszközt is kap:
@V*@N Digital Media Libraries: multimédia programok, audio-
és videoklipek, képfeldolgozó programok fejlesztésekor
használható.
@V*@N Iris Graphics Library: valósidejû, mozgó, a
felhasználó beavatkozásaira reagáló grafikai
alkalmazásokhoz nyújt több mint 300 függvényt.
A csomagban nemcsak programozó-csemegék találhatók --
multimédia alkalmazások, videoklipek összeállítására magunk
is vállalkozhatunk. A 3D-s test-tervezô és -megjelenítô
szoftverek segítségével fényképszerû, ray trace-elt képeket
állíthatunk elô.
Mindezek után nem csoda, hogy a reklámgrafikai stúdiók,
mûszaki és tudományos fejlesztôk oly szívesen látják az
elképzeléseiket gyorsan képekbe öntô Indy munkaállomásokat.
@KBata László@N
@KTovábbi információk:@N
Silicon Graphics Kft. 1119 Budapest, Bikszádi út 6/a.,
tel.: 209-0830, fax: 209-1831